Ládahomokon hajtottam végre a sorkatonai szolgálatom utolsó ejtőernyős ugrását. Imitált harci bevetés volt.

Gépjárművekkel már korábban megérkeztünk a bevetés helyszínére, ahol különböző gyakorlatokat hajtottunk végre. Sajnos ezek már a feledés homályába merültek. Talán volt katonatársak némelyike még emlékszik erre a gyakorlatra részletesen. Az tudom, hogy rengeteg elhagyott kajszibarackfa volt a környéken, amely akkor érett. Csúnyán kifejezve magamat fosásig tele ettük magunkat. Azon a vidéken sok a tanya, ahol meg pálinkát lehetett beszerezni. Intettek a tisztjeink, hogy vigyázzunk az itteni italokkal, mert erősen cukrozottak, garantált a fejfájás. Kipróbáltuk, igazat mondtak!

Az eje. ugrás drogmámora viszont feledtette a fejfájást, a hasmenést.

1000 m stabilizátoros 10 mp zuhanás, helikopterből. Teljes menetfelszerelés, bonyolult terep. Felmálháztunk, hátizsák a szükséges felszereléssel, gázálarc táskában, fegyver (géppisztoly, pisztoly), tártáska és mindezekre az ejtőernyő a mentőernyővel. Ilyenkor az ejtőernyő hevederzetét kelően lazára engedi az ember és amikor magára veszi akkor feszíti meg. Ez nálam elmaradt. Felszálltunk. A gépen a szokásos jókedv. Cimborámmal megbeszéltük, hogy figyelünk egymásra a levegőben és együtt nyitunk. Kiugrás után, zuhanás közben integettünk egymásnak, a 10 mp zuhanási faladat vége felé Tamás mutogat, hogy nézzem a stoppert . Megnézem, éppen eltelt 10 mp, nyúlok a kioldóhoz és nem találom, nincs a helyén, keresem a másik kezemmel, nem találom, odanézek és látom, hogy igen magasan szokatlan helyen van (a laza hevederek miatt), a rengeteg málha miatt nem tudom megfogni. Mindez néhány tized másodperc alatt történt. Talán be kellett volna pánikolnom, de nem, szerencsére vészhelyzetben én inkább nyugodt tudok maradni. Végiggondoltam a teendőket, mi történhet, mit kell tennem, persze átfutott az agyamon a halál gondolata is. Bíztam az automata nyitókészülékben (KAP). Ettől függetlenül készültem arra is, hogy ez nem működik (néha csak a földet éréskor csattant el) és mentőernyőt nyitok. Egyszer csak hallom a csattanást, érzem a rántást. Kinyílt az ernyő és én rendben földet értem. Hideget meleget kaptam a túlzuhanás miatt.

Így lett a 10 mp-es zuhanási feladatból 15 mp, és ezért maradt számomra ez az ugrás egy meghatározó élmény.