Mint már többször is írtam róla, az ejtejnyőzés alapvető feltétele az orvosi alkalmasság. Ez jár le nekem idén márciusban.

Lehet, hogy alaptalan a megújítástól való félelem. Egészségesnek érzem magam. Fizikailag elég erősnek, hogy tovább gyakoroljam ezt a sportot.

Előző orvosin (két éve) rendre magas vérnyomást mért a vizsgáló orvos. Elfogadta a fehérköpeny szindrómámról való tájékoztatást, de a következő vizsgálatra 24 órás vérnyomásmérést kért.

Megelőzendő minden az alkalmasságot negatív irányba mozdító lehetőséget, decemberben felkerestem egy kardiológus - belgyógyászt. Ugyanis többek elmondása szerint 60 év felett még terheléses EKG vizsgálatra is szükség van. Egyrészt kíváncsi voltam a kardiológiai egészségi állapotomra, másrészt, ha probléma van akkor arra fel akartam készülni, iletve megkezdeni egy olyan gyógykezelést, amellyel tovább élvezhetem a drogmámort.

Elmentem a megbeszélt időre a rendelőbe. Hamarosan el is kezdődtek a vizsgálatok. Elsőre vérnyomás mérés. Magas is lett 170/90. mondtam a fehérköpeny szindrómát, de csak nyugtattak, hogy lesz még ma néhányszor vérnyomásmérés. Itt még csak asszisztensekkel találkoztam. Fel is ültettek egy szobabiciklire. A bicikli közvetlen a fal előtt, ahonnan "gyönyörű" kilátás nyílt a fehérre meszelt egyhangú tájra. Mondták, hogy tekerjek és tartsam a tempót meghatározott értékek között. 2 percenként mérték a vérnyomást, pulzust. Én csak tekertem és tűrtem a vérnyomásmérő mandzsetta szorítást és arra gondoltam, hogy ennél jóval több szenvedést is megér az ejtőernyőzés. Már nem is kérdeztem a vérnyomás eredményeket, csak hajtottam fel a hegyre, egyre meredekebb emelkedőn. Már-már azt hittem nem bírom tovább, de tekertem a cél érdekében. Aztán egyszercsak könnyebb lett és már vízszintes úton bicikliztem de ugyanúgy a kopár fehér tájon. Azután megérkeztem a célhoz, leszállhattam a bicajról. Átkísértek egy másik helyiségbe, ahol találkoztam az orvossal, aki első ránézésre is nagyon szimpatikus volt. Bemutatkozott és megkérdezte, minek köszönheti a megjelenésemet, milyen problémáim vannak, milyen tüneteket érzek, hogyan viselem. Mondtam, hogy nekem az ejtőernyőzéshez kell egy negatív vizsgálati eredmény. Ő elmondta, hogy a valós állapotomról ad véleményt, majd a teljes kivizsgálás után. Felfektetett egy ágyra, megnyomkodta belsó szerveket. ultrangos készüléket nyomott a nyakamba a mellembe, a gyomromba, hólyagomba. Azon morfondírozott, hogy beteggé tegyen, de beismerte, hogy minden igyekezete ellénere sem sikerült beteggé tennie.

Kiküldött, hogy várjak míg kiértékeli az EKG eredményt és véleményt alkosson, továbbá még rámrak egy műszert 24 órás EKG monitorozáshoz.

Amikor behívott közölte, hogy a szívemmel eddig minden rendben a belgyógyászati vizsgálat nem hozott pozitív eredményt. Másnap értékeli még a 24 órás vizsgálatot is.

Megkaptam a műszert. Kényelmetlen volt abban tölteni egy egész napot, aludni, dolgozni.

Másnap újra ott voltam a rendelőjében. Levették a műszert és elvitték kiértékelésre. Amikor mindez megvolt hívott a doki és közölte, hogy kardiológiai szempontból ő alkalmasnak tart sportolásra, ejtőernyőzésre. Semmilyen kizáró okot nem talált. Mindezt dokumentumba is foglalta. Még megegyeztünk, hogy legalább egy hetes vérnyomásnaplót vezetek és azt is értékeli majd, amihez időpontot is egyeztettünk. Ez még előttem van, de én jónak ítélem az eddig mért eredményeket.

Bízom benne, hogy a repülő orvosi vizsgálat is alátámasztja az alkalmasságomat, mert ha az anyagiak lehetővé teszik vásárolni akarok egy saját ejtőernyőt.