Leszereltem!

Ha nem is minden percét, de élveztem a katonaságot. Kellett! Embert faragott belőlem. Sok mindenre megtanított: engedelmesség, tisztelet, tűrőképesség, huncutság, önmagamért kiállás, bajtársiasság, stb.

Leszerelés után folytatódott a nagybetűs ÉLET. Házasság. Fészek modernizálás. Munka. Ejtőernyőzés elfeledve egy életre.

3 év után a katonai feljebbvalók úgy gondolták van mit tanulnom.

Ezt is egy orvosi vizsgálat előzte meg. Azután jött a behívó. Izgultam, újra megkaphatom a drog adagomat.

A vonatnál ismerősök botlottunk egymásba. Régen láttuk egymást. Volt mit megbeszélnünk elrepült az idő és már Egerben voltunk. Gondoltuk még keresünk egy csendes helyet, ahol tovább folytatjuk a beszélgetést, de óvatlanul a főbejáraton hagytuk el a pályaudvart, ahol katonai teherautó várt ránk és nem hagyták tovább ápolni a "barátságot".

Elkezdődött a 3 hét kemény, időnként alkoholmámorba fulladó kiképzés. És 10 adag drog! Annyira jó volt! Újra feltöltődtem, ahogy a kupola.

Elhatároztam, hogy folytatom. Sajnos a feleségemben nem találtam ebben partnert és hagytam magam lebeszélni. Itt végleg megszakadt az ejtőernyős pályafutásom.

Vállalkozást indítottunk, gyerekek születtek, szépítgettük a lakásunkat, utaztunk. Látszólag minden szép volt, de valami hiányzott a kapcsolatomból. Válás lett a vége!